Jeaniene Frost - Félúton a sírhoz

Jeaniene Frost - Félúton a sírhoz
Cat & Bones 1.
paranormál romantikus, urban fantasy
Ulpius-Ház, 2009
Oldalak száma: 416
Eredeti ár: 3499 Ft

Fülszöveg: Senki sem hisz a vámpírokban. Catherine azonban tudja az igazságot. Anyját egy vámpír erőszakolta meg, ezért bosszúból a félvámpír lány évek óta üldözi az élőhalottakat, hátha egyszer a tettes is horogra akad. Egy nap azonban óvatlanul besétál a vámpír fejvadász csapdájába. Bones az egyik vámpírmester, akit gyilkos horda üldöz, így ajánlatot tesz Catnek; együtt talán legyőzhetik a hordát és felkutathatják Cat apját, de ahhoz a lánynak előbb osztoznia kell Bones sorsában; vámpír harcossá kell válnia.

Jeaniene Frost Cat és Bones vámpírvadász-sorozata fergeteges sikert arat a vámpírrománc rajongóinak körében. Humorral, érzékiséggel és hihetetlen izgalmakkal teli könyveit felejthetetlen karakterekkel népesíti be. A Cat és Bones páros egy csapásra világhírű lett, a sorozat pedig vezeti a sikerlistákat.

Ami a könyv elolvasása után eszembe jutott: Miért nincs a polcomon a következő rész?!

Még a Könyvudvarból szereztem be pár száz forintért ezt a könyvet, s már nem is tudom mióta porosodik a könyvespolcomon. De eddig valahogy nem volt hozzá kedvem, most meg arra tudok csak gondolni: mi a fenére vártam ennyi ideig?!

Egy molyos kihívás ereje kellett ahhoz, hogy kezembe vegyem, s most már lelkesen fogom folytatni, hisz még egy kötetet "muszáj" elolvasnom, hogy bezsebeljem a kitüntetést. Bár minden feladatom ilyen szórakoztató és kellemes lenne!

Mielőtt elkezdek áradozni, két negatív dolgot azért kiemelnék.
Az egyik a borító: ennyire csúnya borítót még nem láttam. Nem is csúnya, egyenesen ronda!!!! Ráadásul élőben még rosszabb, mint a képeken. Én nem tudom, hogy tudták így kiadni. Pláne, hogy tudtak belőle egyet is eladni. Mert az biztos, hogy ha csak a borítót nézem, én tuti nem vettem volna meg! Csakis a sok ajánlásnak köszönhető és szerintem nem vagyok ezzel egyedül. Igazán megtarthatták volna az eredetit, mert ennek köze nincs a könyvhöz. Hacsak nem a "ringyó Catet" akarták vele kihangsúlyozni, mert az sikerült. De akkor meg miért fekete hajú a nő a képen, s nem vörös, úgy, mint Cat? Rejtély. Szerencsére a negyedik kötet már az eredeti borítóval jelent meg nálunk is. Remélem a következő részeknél sem fognak változtatni. Bár amilyen tempóban az Ulpius kiadja a paranormál könyveit, lehet inkább annak kell majd örülnöm, hogy egyáltalán megjelenik.

A másik a szöveg/fordítás: tele van ismétlésekkel, rengeteg a szleng. Cat sosem indult el az autóval, mindig csak elporzott. És valaki mondja már meg nekem, mit jelent a szortyintás ?!!!!!

Az utóbbi években rengeteg vámpíros könyv látott napvilágot, így már nem olyan könnyű az olvasóknak újat mutatni. Ez a könyv számomra az egyszerűségével tűnik ki a többi közül. Semmi extra, semmi túl bonyolítás a vámpírokat illetően. A vámpírok egyszerűen vámpírok; olyanok, amilyennek általában elképzeljük őket. Sápadt bőr, szupererő, rendkívüli gyorsaság, képesek befolyásolni az emberek akaratát és a vérüket szívják. Frost egyszerűen magyarázza meg a származásukat vagy éppen Cat félig ember, félig vámpír mivoltát. Persze aki akar, úgyis talál benne hibát, de én nem akartam. Kit érdekel, ha néha kicsit ellentmond a logikának? Engem nem! Miért is?

Mert a történet jó, izgalmas, pörgős és fordulatos. A főszereplők külön-külön is emlékezetesek, együtt pedig felejthetetlenek. A legjobb páros akikről eddig olvastam.

Cat egy karakán, belevaló csaj, jó humorérzékkel és rengeteg karóval. Bármikor kész szembenézni egy vámpírral, ám ugyanez már nem mondható el, ha az anyja elé kell állnia. Aztán jön Bones és felforgatja az "unalmas" kis életét. Hát, ezen nem csodálkozom! Bones az én testi-lelki világomat is felbolygatná. Imádtam! Imádtam, ahogy Cattel viselkedik, amiket mond neki, még a Cicuskázását is. Pasi a legjobb fajtából. Kedves, sármos, nem fél kimutatni az érzéseit, de ugyanakkor határozott és magabiztos fellépésű. Vicces, de ha kell nagyon is komoly. Ja és, hogy pluszba még erős, magas, izmos és jóképű, az már csak hab a tortán. De hogy kötekedjek: egy kis bibije azért van, szőke :( Nem szeretem a szőke pasikat. Furcsa viszont, hogy a legtöbb képen sötét hajjal láthatjuk. Valami történik majd a hajszínével? Ez is rejtély.:)) Amúgy sokáig  meg sem tudtam volna mondani milyen színű a haja, ugyanis a könyv nem bővelkedik részletesebb leírásokban. Ez bizony a könyv egyik hibája. Pedig én szeretem tudni, ki mennyire magas vagy alacsony, milyen színű a szeme, a haja, kb. mennyi idős stb., hisz ezáltal válnak igazán teljessé, valóságossá a karakterek. 

A szereplők közül a legnagyobb indulatot Cat anyja váltotta ki belőlem. Hál' istennek nem éltem át olyan szörnyűséget mint ő, így nem tudhatom mit éreznék a helyében. Viszont az ő esete a tipikus példája annak, amikor hagyjuk, hogy egyetlen rettenetes élmény megmérgezze az életünket. Képtelen továbblépni, s az összes keserűségét a lányára zúdítja.  Sokszor legszívesebben lekevertem volna neki egyet, hogy gondolkozzon már el miket mond a gyermekének. Kedves Justina, nálam mint anya egy az egyben leszerepeltél!

Valahol valaki azt írta, hogy sok benne a káromkodás, emiatt kicsit félve vettem a kezembe. Ugyanis bár nálam is előfordul, hogy kicsúsznak a számon csúnya szavak, de ettől még nem szeretem, ha egy könyv tele van k...a meg b...d m.g kifejezésekkel. Kellemesen csalódtam! Jó, jó, azért volt benne egy kis csúnya beszéd, de nem volt zavaró számomra, Frost nem vitte túlzásba. Szerintem Lara Adrian Éjfél szülöttei sorozata ebből a szempontból sokkal durvább. Ott már egyenesen az olvasás élvezhetőségének rovására ment a sokszor egyáltalán nem odavaló szitkozódás.

Még egy dologban ért meglepetés. Mivel a paranormál romantika műfajába tartozik, így sok-sok szexjelenetre számítottam. Ehhez képest két vagy három ilyen rész volt, és akkor sem 10 oldalon keresztül. Nem vagyok prűd, az sem számított volna, ha többször gabalyodnak egymásba a főszereplők, de ez így szerintem nagyon el lett találva. Nem túl sok, annyi, amennyi egy ilyen könyvbe kell. Ami pedig benne van, az nem utolsósorban jól lett megírva. Életszerűen. Nincsenek nevetséges nyakatekert pózok vagy olyan költői szavak, mondatok a jelenet közben, amit ma már senki sem használ.

Amit nagyon szerettem a könyvben az a humor. Nem is emlékszem mikor nevettem már ennyit olvasás közben. Volt, hogy még a könnyem is folyt és hosszú percekig képtelen voltam tovább lapozni.

Ami még nagyon tetszett, hogy üzenete is van a könyvnek. A belénknevelt előítéletek vastag falú börtönbe zárnak és vakká tesznek, a falakat pedig nagyon nehéz lerombolni. De nem lehetetlen, csak kell valaki, aki felnyitja a szemünket és szabadok lehetünk.


Ahogy én látom: 5 pont + kedvenc!

Kapcsolódó molyos kihívások:

• A Cat és Bones kihívás