Catherine Fisher - Incarceron

Catherine Fisher - Incarceron
Incarceron 1.
ifjúsági, steampunk, disztópia
Pongrác Kiadó, 2011
Oldalak száma: 544
Eredeti ár: 3400 Ft

Fülszöveg: "Képzelj el egy világot, amelyben nemcsak megállították, de vissza is forgatták az idő kerekét. Beköszöntött az örökké tartó 17. század, ahol csak a gazdagok élvezhetik a technika vívmányait.
Képzelj el egy börtönt, hatalmasat, amelyben a cellák és a folyosók mellett egész erdők, városok és tengerek is elférnek.

Most képzelj el egy rabot, akinek nincsenek emlékei! Csak annyit tud, hogy Odakintről jött – pedig a börtönt évszázadokkal ezelőtt lezárták, és azóta csak egyetlen embernek sikerült kijutnia.
Aztán képzelj el egy lányt, aki egy nemesi birtokon lakik! A sorsa – úgy tűnik – megpecsételődött: megrendezett, szerelem nélküli érdekházasság vár rá. Ő azonban még nem adta fel, kiutat keres, és összeesküvések kusza hálójába gabalyodik.
Az egyikük Bent van, a másik Odakint, ám mindketten rabok.
Hát ez az Incarceron!"

Ami a könyv elolvasása után eszembe jutott: Mikor jön a második rész?????????

Sokáig gondolkodtam rajta olvassam-e, vegyem-e meg ezt a könyvet. Könyvtárból kikölcsönözni nem tudtam, az árát pedig soknak találtam. Így bár csábított a borító és a fülszöveg, mindig inkább más könyv került a kosaramba. Aztán egy akcióban lehetőségem volt 40 %-os kedvezménnyel megvenni, amit úgy gondoltam nem hagyhatok ki, s le is csaptam rá. Ó, és milyen jól tettem! Most egy kívül-belül színvonalas könyvvel lennék szegényebb.

Mert bizony ezzel a könyvvel új kedvencet avattam!

Először is öröm kézbe venni! Keménytáblás kiadás valami meseszép védőborítóval. Belül jól megszerkesztve, a szemnek kellemes olvasást biztosító sorközökkel. Bár a lapok lehetnének kicsit vastagabbak, mert átlátszanak a betűk a másik oldalon (legalábbis az én példányomnál), de hál' istennek azért annyira nem zavaró. A könyvhöz kapott pongrácos könyvjelzőnek pedig külön örültem.

Bár az ifjúsági irodalom kategóriájába tartozik, hiszen 15 éves kortól ajánlják, én nyugodt szívvel kijelentem, hogy az idősebb korosztálynak is érdemes elolvasni.

Amikor elkezdtem, nem gondoltam, hogy ennyire tetszeni fog ez a könyv. Sőt, az elején kifejezetten zavart benne valami. Nem is tudom, talán a stílusa. Összefüggéstelennek, kapkodónak, darabosnak éreztem az egymás utáni sorokat. Néha egy-egy párbeszédet újra kellett olvasnom, mert elsőre nem tudtam, melyik mondatot ki is mondta. De lehet csak fáradt voltam? Mert utána teljesen lenyűgözött az a hihetetlen világ, az a csodás, ugyanakkor rémisztő jövőkép, amely a lapokon megelevenedett.
Nagyon tetszett - bár aki türelmetlenebb típus, annak lehet, hogy idegesítő vagy zavaró -, hogy  nem tudunk meg mindent a legelején erről a világról: hogyan jött létre, hogyan épül fel, mik a szabályok stb., hanem fokozatosan ismerjük meg. Egyrészt a fejezetek elején lévő különleges idézetekkel, melyek nagyon ötletesek és figyelemfelkeltőek, másrészt a két főszereplő segítségével. Claudia révén megtudjuk milyen az élet Odakint, Finn révén megtudjuk milyen az élet Odabent. Ahogy egyre tisztult a kép, egyre jobban, beszippantott, magával ragadott, s azt vettem észre, mint valami mágnes a kezemhez tapadt, s nem tudom, nem akarom letenni.

Szóval ez nem egy szimpla YA regény, nem csak egy a sok közül. De nem ám! Pedig először én is ezt hittem. Mivel már az elején könnyen ki lehet találni, hogy az egyik szereplő kicsoda is valójában, pici csalódást éreztem: na már most tudom mi lesz a vége! Aztán koppantam. Jó nagyot.
Ravasz ez a Fisher nőszemély, de még milyen ravasz! Beeteti az ember lányát, hogy milyen okos és ügyes, mert kitalálta, hogy fog folytatódni a történet, aztán csavar rajta vagy kettőt-hármat, meg belevisz olyan fordulatokat, hogy még pislogni is elfelejtünk és már nem is tartjuk annyira kiszámíthatónak a történetet.
Teljesen bekebelezett, magához bilincselt. Alig vártam, legyen egy kis szabadidőm és olvashassam tovább, annyira izgultam és kíváncsi voltam mi lesz benne. Ami már csak azért is nagy dolog nálam, mert az én szerelemre mindig éhes lelkemnek szüksége van romantikus szálra a könyvekben. De itt nem volt ilyen! És nem is hiányoltam! Mert a rengeteg kaland, a váratlan fordulatok, a csodás, képzelőerőt megdolgoztató leírások mind-mind kárpótoltak.

A történet négy szó köré épül: Finn és Claudia, Odabent és Odakint.

Két személy, két világ. Különböznek, mégis hasonlítanak. 

Mindkettő oda vágyakozik, ahol a másik van. De vajon tényleg jobb ott?

Mindkettő a szabadságáért küzd. De vajon mit hajlandó megtenni érte?

Mindkettőnek vannak barátai és ellenségei. De vajon ki az igazi barát? És az ellenséged tényleg az ellenséged?
És még sok-sok kérdés merül fel a könyv olvasása közben. Az írónő nem hagyja, hogy unatkozz, hisz a következő oldalon vár egy újabb kaland, egy újabb kérdés.

A két főszereplő közül Claudiát kedveltem jobban. Tizenéves lány létére nagyon megfontolt, ugyanakkor mer kockáztatni és vállalja a felelősséget a döntéseiért. Finn is szimpatikus volt, de ő nem olyan határozott jellem, mint Claudia. Remélem a következő részben jobban a sarkára áll.
Az Igazgató: a meglepetések embere. Hol a nem várt felbukkanásaival, amikor is a frászt hozta rám, hol a megdöbbentő kijelentéseivel, cselekedeteivel borzolta az idegeimet. Az ő karaktere egy pszichothrillerbe is beleillene, hisz a lelki megfélemlítéshez nagyon ért. Lealábbis engem még a hideg is kirázott tőle.
Keiro egy nagy kérdőjel számomra. Mindenesetre imádtam a kis adok-kapok játszmáit az öreg Sapienttel.

És végül két jó hír:
Elvileg még idén ősszel vagy télen jön a második rész Sapphique címmel. Már alig várom!!!!!
Filmet is készítenek a könyvből. Ennek igazából nem is tudom, hogy örüljek-e. Az biztos, hogy nagyon látványos filmet lehetne belőle készíteni. Remélem nem rontják majd el. Finn szerepében Taylor Lautnert (Twilight - Jacob) láthatjuk majd.

Ahogy én látom: 5 pont + kedvenc!