Bíborhajú 1.
YA, urban fantasy
Könyvmolyképző, 2010
Oldalszám: 486
Eredeti ár: 2999 Ft
Fülszöveg: Claire White nem mindennapi tinédzser.
Claire White boszorka, méghozzá a tiszta vérű Utolsók egyike, akikből már alig néhány él a világon, ugyanis a boszorkányüldözők parancsára kegyetlen lények, a zsoldosok sorra végeznek velük.
A tizennyolc éves Claire, akinek szülei kiskorában meghaltak, nehezen fogadja el másságát, egyszerű, átlagos tinédzser szeretne lenni.
Gideont, öreg mentorát és jó barátját menekülés közben a szeme láttára öli meg az egyik legkönyörtelenebb zsoldos, és a lány élete innentől kezdve örökre megváltozik.
A mély gyászt, a magányt és a depressziót egy baljóslatú, titokzatos srác felbukkanása töri meg.
De miért fontos a félig démon, félig boszorkány Kellan Blacknek, hogy Claire-t ráébressze, mekkora varázserővel bír? És miért akarja megvédeni őt akár az élete árán is? Hogyan kénytelen szembesülni Claire a barátság mélységeivel, a szerelemmel, az árulással, a gyűlölet intenzitásával, az önmagába vetett hittel és saját erejével?
A fenyegetettség folyamatosan ott lebeg a lány feje felett, mint valami ködös árny…
Csak egyvalaki tudja, hogy a legnagyobb veszély egyre közeledik, és a tűz ereje mindent lángra lobbanthat.
Ami a könyv elolvasása után eszembe jutott: Huh, ez jó volt!
Már régóta kerülgettem ezt a könyvet, sokáig vaciláltam rajta, olvassam-e vagy sem. Sajnos - bevallom őszintén - ha két könyv közül kellett választanom, mindig inkább egy külföldi íróét választottam helyette.Most már látom, hiba volt. Na de végül mivel sokan jó véleménnyel voltak róla, úgy döntöttem el fogom olvasni és a kiadó 50 %-os akciójának köszönhetően be is szereztem a sorozat már megjelent köteteit.
A borítója egyszerű, mégis szép. A domináns fekete alapon megjelenő bíborszínű lángok csakúgy vonzzák a tekintetemet.
Az alapsztori a szokásos elemekből épül fel: fiatal főhősnőnk más - jelen esetben boszorkány -, mint a többi ember, de ő nem örül ennek, "normális" szeretne lenni. Másságához ráadásul még egy adag önbizalomhiány is társul. Aztán megismerkedik egy fiúval, akiben megtalálja élete párját, s aki segít neki elfogadni önmagát. Mindeközben megtudja mi az a féltékenység, a barátság, az árulás és még életveszélyes helyzetekbe is keveredik.
Ezalapján lehet, hogy úgy tűnik nem tetszett a könyv, de erről szó sincs. Nagyon is jónak találtam.
Ami már rögtön az első oldalak után megfogott az Benina stílusa. Annyira szépen ír! A fogalmazásmódja szemléletes és olvasóbarát, gyönyörűek a leírásai. Rengeteg jelzőt használ, s a szavakkal tényleg mesterien bánik. Ha nem tudtam volna, hogy magyar író könyvét olvasom, simán elhittem volna, hogy ez egy külfödi regény.
Különösen tetszett a karakterek bemutatása, leírása. Utálom, ha túl kevés információt kapok a szereplőkről, mert úgy nagyon nehéz elképzelni őket, s ezáltal kisebb az esély, hogy megkedveljem magát a könyvet is. Viszont az sem jó, ha túl sok, túl részletes a leírás, főleg akkor, ha állandóan ugyanazokat a jelzőket használja az író. De Benina megtalálta az arany középutat.
Tetszett, hogy nem zúdult rögtön a nyakamba minden egy szereplő felbukkanásakor a lábméretétől kezdve a szemébe hulló hajszál színéig, hanem fokozatosan mutatta be őket. Először nagyvonalakban, hogy mégis legyen egy elképzelésem róla, majd egyre több részletre derült fény, hogy teljes legyen a kép.
Tetszett még, hogy a számtalan jelző ellenére nincs számottevő szóismétlés. Így amikor Claire már a sokadik alkalommal vész el Kellan démoni szemeiben,vele együtt én is elvesztem :) egyáltalán nem bosszantott, mert bár ugyanarról volt szó, mégis mindig másképp írta le. Na jó, talán azt egy kicsit megmosolyogtam, amikor a féldémon fiú már megint testre simuló pólót vett fel, ami még jobban kihangsúlyozta izmait.:) De azért ez sem volt zavaró. És az is igaz, hogy Claire szemszögéből látjuk a szereplőket, aki egy fiatal lány, így nem csoda, ha legelteti rajta a szemét. A helyében én is azt tenném.
Már régóta kerülgettem ezt a könyvet, sokáig vaciláltam rajta, olvassam-e vagy sem. Sajnos - bevallom őszintén - ha két könyv közül kellett választanom, mindig inkább egy külföldi íróét választottam helyette.
A borítója egyszerű, mégis szép. A domináns fekete alapon megjelenő bíborszínű lángok csakúgy vonzzák a tekintetemet.
| Ebben a könyvben ilyenre ne számíts! |
Ezalapján lehet, hogy úgy tűnik nem tetszett a könyv, de erről szó sincs. Nagyon is jónak találtam.
Ami már rögtön az első oldalak után megfogott az Benina stílusa. Annyira szépen ír! A fogalmazásmódja szemléletes és olvasóbarát, gyönyörűek a leírásai. Rengeteg jelzőt használ, s a szavakkal tényleg mesterien bánik. Ha nem tudtam volna, hogy magyar író könyvét olvasom, simán elhittem volna, hogy ez egy külfödi regény.
Különösen tetszett a karakterek bemutatása, leírása. Utálom, ha túl kevés információt kapok a szereplőkről, mert úgy nagyon nehéz elképzelni őket, s ezáltal kisebb az esély, hogy megkedveljem magát a könyvet is. Viszont az sem jó, ha túl sok, túl részletes a leírás, főleg akkor, ha állandóan ugyanazokat a jelzőket használja az író. De Benina megtalálta az arany középutat.
Tetszett, hogy nem zúdult rögtön a nyakamba minden egy szereplő felbukkanásakor a lábméretétől kezdve a szemébe hulló hajszál színéig, hanem fokozatosan mutatta be őket. Először nagyvonalakban, hogy mégis legyen egy elképzelésem róla, majd egyre több részletre derült fény, hogy teljes legyen a kép.
Tetszett még, hogy a számtalan jelző ellenére nincs számottevő szóismétlés. Így amikor Claire már a sokadik alkalommal vész el Kellan démoni szemeiben,
Claire és Kellan kapcsolata igazán érdekes. Nem mondom azt, hogy 100 %-ig hihető volt számomra a kettejük szerelme (főleg a fiú részéről), mégis örültem nekik. Különösen szépnek találtam, hogy próbálnak közeledni egymás felé, de van az a bizonyos akadály, ami ezt lehetetlenné teszi. Találnak ugyan egy kiskaput, de nekem ez a megoldás nem igazán tetszett. Ezért végig reménykedtem, hogy lesz valami végső megoldás is erre a problémára.
Ami számomra okozott egy kis meglepetést, az a romantikus jelenetek szenvedélyessége. Ifjúsági regény lévén én csak egy-két csókocskát vártam, itt viszont vágytól fűtött sorokat olvastam. Nem történt semmi "komoly", de én még ennyire sem számítottam.
A többi szereplő közül Davidet kedveltem, illetve Cam volt a kedvencem. Most viszont inkább Jorja és Lin voltak előtérben (egyik sem volt szimpatikus), Camnek kevesebb szerep jutott. Remélem a többi részben is benne lesz.:)
Néha úgy éreztem kicsit ellaposodik a történet, de aztán szerencsére mindig jött egy izgalmasabb rész. Ettől rövidebben megírva talán nem tűnt volna soknak az a 480 oldal. Ráadásul volt egy-két rész, amit picit furcsának találtam, nem értettem bizonyos dolgokat. Még jó, hogy az ilyeneken sosem szoktam felhúzni magam. Úgy hiszem, mivel van folytatás, ezekre a kérdéseimre ott választ fogok kapni.
Többször is eszembe jutott olvasás közben, milyen jó kis filmet lehetne belőle csinálni. Bár nem vagyok híve a megfilmesítéseknek, mert 90%-ban jobb a könyv, mint a film, de ezt szívesen megnézném. Kár, hogy erre az esély a nullával egyenlő.
Összességében különös hatással volt rám. Egyrészt bármennyire tetszett, nem volt bennem semmilyen leküzdhetetlen késztetés, hogy belekezdjek a második részbe, pedig itt van a polcomon. Úgy éreztem egymás után valahogy sok lenne. Másrészt semmi máshoz nem volt kedvem napokig. Pedig több olyan könyv is van, amit már régóta szeretnék elolvasni, most végre sikerült is beszereznem, de mégsem kaptam le egyiket sem a polcról.
Nem láncolt magához, de elereszteni sem eresztett el. Így pár napig csak hagytam, hadd melengessen a boszorka fénye.
Ahogy én látom: 5 pont
Most, hogy már befejeztem a poszt megírását, nézegettem egy kicsit a molyos értékeléseket. De inkább ne tettem volna! Csak felidegesítettem magamat. Amit egyáltalán nem értek, az az Alkonyattal és egyéb könyvekkel való összehasonlítás. Ez most valami sikk, hogy minden YA könyvet vele hasonlítgatunk?! Persze, óhatatlanul is vannak hasonló részek, szereplők stb., de melyik könyvben nincs??? Nekem még csak eszembe sem jutott sem Bella, sem Edward, sem Harry, sem senki más, amíg olvastam a könyvet.
1 megjegyzés:
Megjegyzés küldése