2012. november 6., kedd

Kimberly Derting - Eskü

Kimberly Derting - Eskü
Eskü 1.
disztópia, fantasy, ifjúsági irodalom
ÉTK Kft, Merit Könyvek, 2012
Oldalak száma: 320
Eredeti ár: 2999 Ft

Fülszöveg: A távoli jövőben a világ államain korlátlan hatalmú királynők uralkodnak. Ludaniában, a kegyetlen Sabara királynő országában az emberek szigorú kasztrendszerben élnek. Minden kasztnak saját nyelve van, az emberek nem használhatják, sőt, még csak nem is érthetik a másik osztály nyelvét. Ha valaki megszegi a törvényt, a büntetése halál… az elnyomás ellen lázadók száma napról napra nő.
Sabara királynő mágikus képessége révén hosszú ideje ül Ludania trónján, de hatalma most veszélyben van.
A Kereskedők Osztályában élő tizenhét éves Charlaina (Charlie) különleges adománnyal született: tökéletesen megért bármilyen nyelvet. Pontosan tudja, mekkora veszélyben van emiatt, így féltve őrzi titkát, mígnem egy klubban találkozik a vonzó Maxszel és barátaival, akik egy sosem hallott nyelven beszélnek…és a titka csaknem lelepleződik. Charlie igyekszik távol tartani magát a fiútól, de Max mindent elkövet, hogy közelebb kerüljön a lányhoz. Vajon miért? Ki ő valójában? Charlie lassan rájön, hogy gondosan megtervezett világában korántsem ő az egyetlen, aki titkokat rejteget…

Ami a könyv elolvasása után eszembe jutott: Lehetett vona jobb is :(

Nagy reményeket fűztem ehhez a könyvhöz, mert érdekesnek találtam a fülszövegét, tetszett a borítója, plusz még sorozatkezdő kötet, szóval nem tudtam neki ellenállni. De sajnos kicsit csalódnom kellett, mert ez elég gyenguskára sikeredett.

A legnagyobb csalódást pont az okozta, ami a legjobban megfogott a fülszövegben: a kaszt-, illetve nyelvrendszer. Olyan érzésem volt, hogy az írónő valami nagyon újat, eredetit akart alkotni, de vagy saját maga sem látta át az általa teremtett világ felépítését vagy átlátta, de akkor nagyon rosszul tudta ezt megfogalmazni és a könyvben bemutatni. Szerintem túlbonyolította az egészet. Pedig az alapötlet tényleg nagyon jó volt.

A történet nagyrészt E/1-ben íródott. A főszereplő, Charlie révén ismerjük meg milyen világban élnek: a különböző kasztokat és nyelveket, a szabályokat, az országuk történetét, az emberek mindennapjait. Viszont van, amit százszor is elismétel, (pedig elsőre is megértettem,) van, amit meg meg sem említ. Így nehezen tudtam elképzelni ennek a világnak a működését. Zavart, hogy rengeteg kérdés merült fel bennem olvasás közben. 

Az sem volt túl szerencsés, hogy bizonyos részek E/3-ban, valaki más szemszögéből mutatták be az eseményeket. Nekem legalábbis egyáltalán nem tetszettek ezek a nézőpontváltások. Ha mindig csak Charlie mesélte volna a történetet, sokkal izgalmasabb lett volna. De így, hiába van több fordulat is a könyvben, teljesen kiszámítható minden. Csupán egyetlen egy alkalommal kerekedett ki a szemem a döbbenettől.

A befejezés nagyon rövid és egyszerű, mintha összecsapta volna az írónő, mert kifogyott az ötletekből. Itt is szerettem volna valami meglepetést, amitől leesik az állam, de semmi. Az epilógus sem tud újat mutatni, már borítékolható volt, mivel, s hogyan fog folytatódni a sorozat.

A könyv szerintem sokkal inkább az érzelmekre hat. Engem legalábbis nagyon megfogott a hangulata, ami azért elég sötét. Mert az emberek félnek, bizalmatlanok. Hisz bárki bármikor feljelenthet bárkit. Elég egy hiba és a büntetés halál. Teljesen átéreztem, milyen lehet egy ilyen világban élni, felnőni.

Charlie-t kedveltem is, meg nem is. Tetszett, hogy 17 éves létére tud felnőttként is viselkedni, hogy van benne tartás, hogy tud önállóan is nehéz döntéseket hozni. Ugyanakkor mégiscsak egy fiatal lány, tele félelmekkel, bizonytalansággal. A kishúgához nagyon szoros kapcsolat fűzi, érte bármit megtenne. Szívmelengető volt olvasni a köztük lévő testvéri szeretetről, ezek a legjobb részei a könyvnek.
Mindezt sajnos ellensúlyozta, hogy sokszor értelmetlenül viselkedik, és néha idegesítően lassú a felfogása.

A szerelmi szál nekem tetszett. Charlie részéről nincs első pillantásra halálosanszerelmesvagyokbeléd. A kezdeti vonzalom fokozatosan mélyül el. Max pedig tényleg egy szerethető srác. Kár, hogy az ő részéről nem lehetett érezni a fokozatosságot, így nem is volt igazán hiteles.
Külön öröm, hogy nincs benne szerelmi háromszög!

Mindentől függetlenül nagyon olvastatta magát és biztos, hogy a következő részt is be fogom szerezni.

Ahogy én látom: 3,5 pont

0 megjegyzés: