Sylvia Day: Melléd láncolva
Crossfire 2.
erotikus-romantikus
Ulpius-Ház, 2012
Oldalak száma: 410
Eredeti ár: 3999 Ft
Fülszöveg: „Istenem… Sosem tudtam hozzászokni ehhez az archoz. Mindig hatott rám. A finoman metszett járomcsont, a sötét szemöldök, a sűrű pillájú kék szempár, és az a száj… Tökéletes vonalú, egyszerre érzéki és gonosz. Szerettem, amikor szexre csábítva mosolygott, és reszkettem, amikor vonallá keskenyedett. És amikor a testemhez ért, lángot vetettem.”
Gideon és Eva lebilincselő, vad kilengésekkel teli története folytatódik. Kapcsolatuk igazi „se veled, se nélküled” – bár szenvedélyesen szeretik egymást, a régről magukkal cipelt lelki sérülések és az egymás kizárólagos birtoklására törekvő elemi ösztönök minduntalan közéjük állnak.
Kísért a szörnyű múlt, a sebek túl mélyek… Elég egyetlen hibás döntés, és a szakítás immár végleges lehet.
Gideon és Eva lebilincselő, vad kilengésekkel teli története folytatódik. Kapcsolatuk igazi „se veled, se nélküled” – bár szenvedélyesen szeretik egymást, a régről magukkal cipelt lelki sérülések és az egymás kizárólagos birtoklására törekvő elemi ösztönök minduntalan közéjük állnak.
Kísért a szörnyű múlt, a sebek túl mélyek… Elég egyetlen hibás döntés, és a szakítás immár végleges lehet.
Ami a könyv elolvasása után eszembe jutott: Ez a sorozat egyre jobb!
Annak ellenére, hogy mennyire szerettem az első részt és már több, mint egy hónapja beszereztem a másodikat, valahogy mégsem volt hangulatom ahhoz, hogy el is kezdjem olvasni. Attól tartottam, ez a rész már nem lesz olyan jó, és ezt a félelmemet támasztották alá az első molyos értékelések is. Így utólag örülök is, meg nem is, hogy halogattam az olvasást. Egyrészt bánom, mert szerintem ez a rész még jobb, mint az előző! Másrészt örülök, mert így remélhetőleg nem kell olyan sokat várnom a folytatásra. Viszont a befejező kötet még külföldön sem jelent meg - csak májusban várható -, az Ulpius pedig annyira kiszámíthatatlan ezen a téren, hogy szerintem maga a Jóisten sem tudná megmondani, mikor vehetjük kézbe a magyar nyelvű kiadást.
Az első kötetnél sem titkoltam lelkesedésemet és most a 2. rész befejezése után pedig már biztos, hogy kedvenc sorozattá lépett elő a Crossfire. Pedig nekem se tetszett benne minden, mégis úgy szeretem, ahogy van. Nemcsak a történetet, hanem a szereplőket is.
Tetszik az az őrűlt, mindent elsöprő szerelem és szenvedély, ami a főszereplők között van. Gyönyörű, észvesztő, letaglózó, megsemmisítő. Ugyanakkor ijesztő és félelmetes, "ez már lehet, hogy nem normális" kategória.
Számomra ez a 2. rész elég nehezen indult. Hiányzott az a lendület, azok a kis adrenalinlöketek, amik az előző részben már elég hamar gondoskodtak arról, hogy a kezemhez ragadjon a könyv. Itt bizony majdhogynem halálra untam magam az elején. Volt olyan, hogy kb. 2 percre hagytam abba az olvasást, de amikor újra elkezdtem, fogalmam sem volt róla, miről olvastam korábban. Mert egyszerűen semmiről sem szólt az előző 2-3 oldal. Emiatt még az is megfordult a fejemben, hogy inkább másik olvasmányba kezdek bele.
Szerencsére aztán felpörögtek az események: exek felbukkanása, régi és új titkok, félreértések és feltételezések, óriási veszekedések, még nagyobb kibékülések, verekedések, rendőrségi nyomozás, egyre több érzelem, egyre fokozódó feszültség az utolsó lapok felé haladva. És végül el is felejtettem, milyen műfajú könyvet olvasok, mert a végén már másról, többről szólt az egész, mint egy könnyű kis erotikus-romantikus történet.
Ha már az erotikát említem, ebben a részben sokkal kevesebb a szexjelenet, mint az elsőben. Ennek ellenére Gideon és Eva között a szex - vagy épp annak hiánya - továbbra is központi szerepet tölt be. Egyszerűen lételemük, hogy megérintsék egymást, olyanok egymásnak, mint a drog, függők lettek. Viszont most már nem akarnak mindent dugással elintézni. Rájönnek, hogy nem ez a megoldás mindenre, és egyre jobban kitárulkoznak egymásnak, egyre többet beszélnek az érzéseikről. Ez most is Evanak megy könnyebben, Gideon nehezen nyílik meg, de végül ő is nagy lépéseket tesz ezen a téren.
Bár nem okozott nagy meglepetést, miből fakad Gideon lelki sérülése, mégis döbbenetes volt olvasni róla. Szívszorító és felkavaró. És több szempontból is felháborító. Nem tudom, mit tudnék mondani egy olyan valakinek, akivel ilyen szörnyűségek történtek, mert igazából - hála a jó égnek! - még csak fogalmam sincs, mit érezhet, érezhetett. Eva viszont igen, ő teljesen meg tudja érteni. Épp ezért hiszem, hogy ők tényleg összetartoznak és muszáj, hogy sikerüljön nekik ez a kapcsolat. Ők ketten olyanok, mint két törött darabka, amelyek csakis egymáshoz illenek. Ám egészként is tele vannak repedésekkel, mégis így tökéletesek.
A vége igazán ütősre sikeredett. Pedig nem ért váratlanul, valahol mélyen számítottam rá, hogy így alakulnak az események. Mégsem hittem benne, hogy Day ezt meglépi. De szerintem jól tette. Azt nem mondanám, hogy örülök is neki, mert nagyon vegyes érzelmeket váltott ki belőlem. Bár ha belegondolok, én mit tettem volna Eva helyében..... ugyanazt. És hogy mi is ez? Olvasd el a könyvet, - ha tetszett az első rész azért, vagy ha épp nem, akkor azért, - és megtudod :) Szerintem érdemes folytatnod a sorozatot!
Én nagyon-nagyon várom a folytatást. Kíváncsi vagyok mit fog még kihozni ebből a sztoriból az írónő. Azt lefogadom, fognak még párterápiára járni. Most az egyik kedvenc részem volt, amikor elmentek a dokihoz beszélgetni :)
Ahogy én látom: 4,5 pont + kedvenc!
Az első kötetnél sem titkoltam lelkesedésemet és most a 2. rész befejezése után pedig már biztos, hogy kedvenc sorozattá lépett elő a Crossfire. Pedig nekem se tetszett benne minden, mégis úgy szeretem, ahogy van. Nemcsak a történetet, hanem a szereplőket is.
Tetszik az az őrűlt, mindent elsöprő szerelem és szenvedély, ami a főszereplők között van. Gyönyörű, észvesztő, letaglózó, megsemmisítő. Ugyanakkor ijesztő és félelmetes, "ez már lehet, hogy nem normális" kategória.
Számomra ez a 2. rész elég nehezen indult. Hiányzott az a lendület, azok a kis adrenalinlöketek, amik az előző részben már elég hamar gondoskodtak arról, hogy a kezemhez ragadjon a könyv. Itt bizony majdhogynem halálra untam magam az elején. Volt olyan, hogy kb. 2 percre hagytam abba az olvasást, de amikor újra elkezdtem, fogalmam sem volt róla, miről olvastam korábban. Mert egyszerűen semmiről sem szólt az előző 2-3 oldal. Emiatt még az is megfordult a fejemben, hogy inkább másik olvasmányba kezdek bele.
Szerencsére aztán felpörögtek az események: exek felbukkanása, régi és új titkok, félreértések és feltételezések, óriási veszekedések, még nagyobb kibékülések, verekedések, rendőrségi nyomozás, egyre több érzelem, egyre fokozódó feszültség az utolsó lapok felé haladva. És végül el is felejtettem, milyen műfajú könyvet olvasok, mert a végén már másról, többről szólt az egész, mint egy könnyű kis erotikus-romantikus történet.
Bár nem okozott nagy meglepetést, miből fakad Gideon lelki sérülése, mégis döbbenetes volt olvasni róla. Szívszorító és felkavaró. És több szempontból is felháborító. Nem tudom, mit tudnék mondani egy olyan valakinek, akivel ilyen szörnyűségek történtek, mert igazából - hála a jó égnek! - még csak fogalmam sincs, mit érezhet, érezhetett. Eva viszont igen, ő teljesen meg tudja érteni. Épp ezért hiszem, hogy ők tényleg összetartoznak és muszáj, hogy sikerüljön nekik ez a kapcsolat. Ők ketten olyanok, mint két törött darabka, amelyek csakis egymáshoz illenek. Ám egészként is tele vannak repedésekkel, mégis így tökéletesek.
A vége igazán ütősre sikeredett. Pedig nem ért váratlanul, valahol mélyen számítottam rá, hogy így alakulnak az események. Mégsem hittem benne, hogy Day ezt meglépi. De szerintem jól tette. Azt nem mondanám, hogy örülök is neki, mert nagyon vegyes érzelmeket váltott ki belőlem. Bár ha belegondolok, én mit tettem volna Eva helyében..... ugyanazt. És hogy mi is ez? Olvasd el a könyvet, - ha tetszett az első rész azért, vagy ha épp nem, akkor azért, - és megtudod :) Szerintem érdemes folytatnod a sorozatot!
Én nagyon-nagyon várom a folytatást. Kíváncsi vagyok mit fog még kihozni ebből a sztoriból az írónő. Azt lefogadom, fognak még párterápiára járni. Most az egyik kedvenc részem volt, amikor elmentek a dokihoz beszélgetni :)
Ahogy én látom: 4,5 pont + kedvenc!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése